Gyermekkoromban egy ideig Budán laktunk, nem messze a Móricz Zsigmond körtértől. Emlékszem, iskolába menet, vagy ha éppen villamosoztunk egyet, fel-felfigyeltem a körtéren található szoborcsoportra, amelynek központi alakja Szent Imre herceg. A szoborcsoport 1930 óta áll a helyén, amikor is a Szent Imre-év keretében felavatták. A magyar katolikus egyház november 5-én ünnepli Szent Imrét, ennek apropóján erről a bizonyos Szent Imre-évről szeretnénk röviden megemlékezni.

Igazából nehéz összefoglalni röviden az emlékévet, annyira gazdag volt programokban: népmissziók, harangmegáldás, zarándoklatok belföldre és külföldre, színházi előadások, kiállítások, gyors egymásutánban Szent Imre-könyvek, nemzetközi kongresszusok itthoni és külföldi előadókkal, ifjúsági gyűlések, szakmai rendezvények, filmbemutatók, a központi ünnepségek keretében ünnepi mise a Vérmezőn és a Szent István-bazilikában, szoborleleplezések, Krisztus Király diadalmenet a Dunán, Szent Jobb-körmenet a Szent István-bazilikából a Hősök teréig és vissza, emléktábla leleplezése az Országházban, stb.

szentimre konyv 0047 másolata1929-ben döntött úgy a püspöki kar, hogy a rákövetkező évben az Anyaszentegyházzal együtt egy nemzetközi jellegű katolikus ünnepségsorozattal emlékeznek meg Árpád-házi Szent Imre égbevitelének 900 éves évfordulójáról. A jubiláris év azért volt különösen fontos, mert előtérbe került a magyar ifjúság, amelynek védőszentje a fiatalon elhunyt herceg. Az ünnepségsorozat püspökkari körlevéllel indult („Szent Imre tisztelőinek üdv az Úrban!” – 1929. november 5.), majd 1930 áprilisától központi ünnepségeket felvezető eseményekre került sor, például: előkészítő népmissziók Budapest templomaiban 130.000 hívő részvételével, a Szent István-bazilika 84 mázsás Szent Imre-harangjának megáldása, nőzarándoklat Esztergomba, férfizarándoklat Máriabesnyőre, országos leányzarándoklat Árpád-házi Boldog Margit Margit-szigeti kápolnájához, stb. Az ünnepségek a világegyház figyelmét is felkeltették: XI. Pius pápa egy igen szép levélben köszöntötte az emlékévet („Nono exeunte saeculo” – 1930. június 2.), amely így kezdődik: „Kilenc évszázad múlt el azóta, hogy Szent Imre magyar királyi herceg, Szent István király fia, ifjúsága virágában boldog halállal az égi hazába költözött. Illő, hogy e jelentős eseményt a nemes magyar nemzettel együtt az egész katolikus egyház is megünnepelje, mert az egyháznak kiváló dicsősége és büszkesége, hogy a Ti népeteknél – rövidesen Európában történt megtelepedése után – az igaz Isten tisztelete nemcsak gyorsan és általánosan elterjedt, hanem már akkor kivételes életszentségű férfiak és nők, sőt ifjak is támadtak. Különösen az Árpádok királyi családja tűnt ki életszentségével, mert belőle a szentek és boldogok egész sora származott.”

A központi ünnepségekre augusztus 16–24. között került sor Budapesten. A Szentatya előbb említett levelében biztosította az ünneplőket, hogy „személyesen” is részt óhajt venni a legfőbb eseményeken. Ennek megfelelően Aloisio Sincero olasz kuriális bíboros személyében pápai legátust küldött, „hogy az ünnepségeken és a szertartásokon a Mi nevünkben és tekintélyünkkel elnököljön.” A központi ünnepségek keretében került leleplezésre a mai Móricz Zsigmond körtéren Kisfaludy Stróbl Zsigmond Szent Imre-szobra (augusztus 17.), amelyet Izabella főhercegné ajándékozott a magyar nemzetnek. A magas posztamensen áll Szent Imre, alatta a hat mellékalak: balra egy vidéki leányka, egy cserkész és egy emericanus diák, jobbra egy díszruhás lány liliommal, egy szívét felajánló leány és egy levente. A talapzaton három dombormű látható: a középső a Szent Korona fölajánlása, a jobb oldali Szent István intelmeiből részlet, a bal oldali Szent Imre felajánlása.

Kiemelkedő eucharisztikus ünnep volt augusztus 19-én, amelynek reggelén ünnepi szentmisét celebrált a pápai legátus mintegy 150.000 hívő részvételével a Vérmezőn, s amit nemzetközi eucharisztikus nagygyűlés követett az Ünnepi Csarnokban. Ugyanennek a napnak estéjén több kivilágított gőzössel eucharisztikus hajókörmenetet (Krisztus Király diadalmenet) rendeztek a Dunán. A hajókörmenet az Eötvös térről indult, megkerülte a Margit-szigetet, a budai oldalon egészen a Műegyetemig ment, majd visszatért az Eötvös térre. Másnap, augusztus 20-án, az ünnepi legátusi szentmisét (Szent István-bazilika) követően Szent Jobb-körmenetet rendeztek 800.000 (!) ember részvételével, amely a bazilikából indult az Andrássy úton a Hősök terére, a millenniumi emlékműig, majd vissza a bazilikába. A fő eucharisztikus ünnepségeket országos hitbuzgalmi gyűlésekkel és többnapos – jeles hazai és külföldi előadók részvételével zajló – nemzetközi tudományos kongresszusokkal övezték körbe, ezek központjában természetesen az ifjúság állt.

A központi rendezvényeket további ünnepségek követték országszerte: Foederatio Emericana zarándoklata Székesfehérvárra és a szegedi Fogadalmi templom felszentelése októberben, az egyetemi ifjúság hódoló felvonulása a budapesti Szent Imre-szoborhoz november 10-én, és ugyanebben a hónapban triduumok az egész országban, stb. Valamint az emlékévhez kapcsolódóan egészen 1931. májusáig folytatódtak a népmissziók a vidéki, falvakban élő ifjúság körében.

 

„Istenünk, te Szent Imrét
tündöklő ifjúságában emelted szentjeid társaságába,
miután sugallatodra neked szentelte életét.
Engedd, hogy mindenkor közbenjáró segítőnk legyen nálad.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön-örökké. Amen.”

 

Damásdi Zoltán

2019. november 5.

 

Képek forrása: Szent Imre album. A jubiláris ünnepségek története képekben. Szerkesztette: Huszár Károly. 1930.

További képek ITT tekinthetők meg az 1930. évi Szent Imre-év ünnepi eseményeiről.