Dr. Timár György (1932–2010)

 

PRO MEMORIA – Dr. Timár György kővágószőlősi plébános, a történettudományok kandidátusa, oltártervező és egyházzenész emlékezete

„Tűnődtem és Te segítettél.”

(Szent Ágoston vallomásai)

15 éve, 2010. november 27-én, életének 79., áldozópapságának 55. évében hosszú betegséget követően adta vissza lelkét Teremtőjének Dr. Timár György nyugalmazott kővágószőlősi plébános, a történettudományok kandidátusa, a Pécsi Egyházmegye kiváló történésze, az ibafai pipagyűjtemény rendezője és gyarapítója, egyházmegyei oltártervező, végül és nem utolsó sorban nagyszerű egyházzenész.[1]

Dr. Timár György[2]

Timár György 1932. május 25-én született Pécsett. Édesapja Timár Károly[3] (1889–1961) a püspöknádasdi (Mecseknádasd) Juliáneum Fiúnevelőintézet (1932–1934), majd pécsi Állami Elemi Iskola (Bártfa utca) igazgatója (1935–1944), kántortanító és édesanyja Hajós Terézia. Öten voltak testvérek: bátyja, Károly (1927–2014)[4], nővérei, Teréz Pia (1929–2024)[5] és Erzsébet Monika (1931–2017)[6], valamint öccse, István (1941–2022).

 

A Timár család István születése előtt 1940-ben

(Balról jobbra: Timár Monika, Hajós Teréz, Timár György, id. Timár Károly, ifj. Timár Károly, Timár Pia)

Az alsófokú iskolát a Pécsi Püspöki Líceum és Tanítóképző-Intézetben végezte 1938 és 1942 között[7], majd a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol latin, német és francia nyelvet is tanult.[8] Végül 1950 nyarán az államosított gimnáziumban (Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnáziumában) tett érettségi vizsgát.[9]

Kiváló zenei tehetsége a Budapesti Zeneakadémia felé irányította, hiszen klarinéton, zongorán és orgonán is kiválóan játszott, utóbbi hangszeren Halász Béla orgonaművész segítette fejlődését. A kínálkozó zenei pálya helyett azonban a papi hivatás felé fordult.

A papi pályára való indíttatást családi vonalon kapta: anyai nagybátyja, a nagy példaképe Dr. Hajós (Herbeck) György (1888–1964) teológiaprofesszor, kanonok–címzetes prépost volt, akinek jegyzeteit prédikációira készülve sokszor elővette. Egyik nagynénje a Miasszonyunk Női Kanonokrend utolsó (1948–1980), 1950-ben elhurcolt és 1951-ben letartóztatott, 1952-ben négy évre elítélt zárdafőnökasszonya, Hajós (Herbeck) Mária Alfonza (1900–1984)[10], fiatalabb nagybátyja pedig Hajós (Herbeck) Antal Márk (1902–1964) ferences szerzetes volt.[11]

A példaképek: Dr. Hajós György, Hajós Mária Alfonza és Hajós Antal Márk[12]

Nagybátyja javaslatára egy évig latinul tanult. Pécsett a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben kezdte meg teológiatanulmányait 1951-ben, amit a papi szemináriumok összevonása miatt a második tanévtől már Győrben folytatott és fejezett be.

Timár Györgyöt 1955. november 27-én Papp Kálmán győri megyéspüspök (1946–1966) szentelte alszerpappá a győri szeminárium kápolnájában a szintén pécsi egyházmegyés Báthory Lászlóval, Matolcsi Istvánnal, Petri Györggyel és Zagorácz Istvánnal. Diakónussá szentelésükre 1956. március 11-én került sor a győri székesegyházban.[13]

Az ifjú Timár György[14]

1956. június 17-én 9 órakor szentelte pappá a Pécsi Székesegyházban Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) Báthory Lászlóval, Kovács Jánossal, Matolcsi Istvánnal, Máthé Péterrel (pálos), Mézner Ferenccel, Petri Györggyel és Zagorácz Istvánnal.

Az 1956. június 17-én szentelt papok közös emléklapja[15]

Első szentmiséjét 1956. július 1-jén (vasárnap), 10 órai kezdettel a pécsi Szent Ágoston Templomban celebrálta.

Timár György különleges pappászentelési és első misés emléke 1956-ból és a pappá szentelés[16]

A következő évtizedben káplánként működött: 1956. július és 1957. október között Márokon, 1957. októbertől 1960. augusztusig Nagydorogon. 1960. augusztustól 1961. februárig Mágocson kisegítő lelkész, majd 1961. februártól 1962. júliusig káplán.[17] 1962 augusztusa és 1964 júniusa között Pakson, majd 1964. július és 1966. június között Szigetváron[18] káplán, és eközben 3 hónapig helyettesített Villányban.[19]

Első önálló dispozíciójaként 1966 júniusában[20] adminisztrátori kinevezést kapott Ibafára, majd októberben plébánossá nevezték ki. Paptársától-jóbarátjától, Zagorácz Istvántól vette át a plébániát, amelyet 1973. márciusi megszűnéséig vezetett. Itt folytatta elődje pipagyűjtési munkáját. Ő szerezte be a kis ópiumpipát, egy négyszemélyes cseréppipát (Csebény község egyik házának padlásáról). Itt volt megtalálható Deák Ferenc és gróf Károlyi Mihály egy-egy kedvenc pipája is.[21]

Timár György ibafai plébános a híres pipákkal (Fényképezte: Fényes – MTI)[22]

A pipa-kollekciót is felülmúlta a közel 500 szivarcímkéből álló gyűjteménye, amelynek alapjait még nagybátyja tette le. A kollekcióban Otto von Bismarck, Ferenc József, XI. Pius pápa és mások arcképével díszített címkék is megtalálhatók. A gyűjtemény nagyobb része kubai szivarokról került Magyarországra.[23] A pipagyűjtemény egy része egyházi tulajdon, másik része a Janus Pannonius Múzeum állományához tartozik. A múzeum jóvoltából az ibafai pipamúzeum 2023 nyarára megújult, és ma is látogatható.[24]

1973 márciusában Dr. Cserháti József megyéspüspök Timár Györgyöt Pécsre nevezte ki segédlelkésznek a Szent Ferenc, majd 1979. júliustól a Gyertyaszentelő Boldogasszony (Pécs-Belvárosi) templomokhoz. Pécsett már nem kapott önálló plébániát, mivel egyházmegyei tervezőként is számítottak munkájára. A II. Vatikáni Zsinat reformjainak végrehajtása miatt folyamatosan alakították át a templomok liturgikus terét: „Cserháti püspök úr érdekes feladattal bízott meg. Azt mondta: Timár, te jól tudsz rajzolni, ezentúl te fogsz tervezni a templomba szembenéző oltárokat. Kaptam néhány tervrajzot, hogy tudjam, egyáltalán mit kell csinálni.”[25]

Timár Atya remek ötletei, rajztehetsége[26], kézügyessége már iskolásként megmutatkozott: kiemelkedő volt ábrázoló geometriából. Innen eredhetett ebbéli tehetsége is. Szebbnél szebb szembenéző oltárokat tervezett az egyházmegyében: mintegy 60–70-et. Pécsett az Ágoston téri, az Irgalmas és a Szent István Templomba tervezett oltárt: „…mindig arra törekedtem, hogy a közösség centruma lehessen, a közösség körül tudja azt állni és érezze, hogy az övé.”[27] Külön kiemelendő a Szent Ferenc Plébániatemplom új liturgikus terének kialakítása.

A pécsi Szent Ferenc Templom szentélye

Egyházmegyei tervezői feladatai mellett besegített Kersák Pál egyházmegyei levéltárosnak a Pécsi Székeskáptalani Levéltár fond-jegyzékének elkészítésébe is.

1986 októberében Kővágószőlős plébániájára kapott kinevezést. Két évtizedig látta el a plébánia és a hozzátartozó filiák, Cserkút és Kővágótöttös lelkipásztori feladatait. Sokak számára emlékezetes maradt hajnali adventi rorátéinak bensőséges hangulata. A mai napig nagy szeretettel emlékeznek rá utolsó plébánosi helyén. Számos, általa életre hívott kezdeményezésnek hagyománya volt a hívek körében: így 1988 óta minden év októberének első szerdáján a 10-es számú PÁR Csekészcsapat „öreg” cserkészei összegyűltek egy találkozóra a kővágószőlősi plébánián. Az esemény alkalmat adott arra, hogy megosszák egymással a közeli jövő terveit, eseményeit, beszélgessenek a múlt történéseiről, énekeljenek, zenéljenek.[28] Timár György atya saját kezűleg készített hirdetőtáblája volt látható 2013-ig a kővágószőlősi templom bejáratánál.

A kővágószőlősi templom Timár atya által festett hirdetőtáblája[29]

Életének 70. évében, 2002-ben esperesi címet kapott. 2006 januárjában vonult nyugállományba és egészségügyi állapota miatt az egyházmegye Szent Lőrinc Gondozóházába került. Ugyanezen év júniusában ünnepelte aranymiséjét. A híveknek így két helyen is lehetőségük volt köszönteni a jubiláló atyát.

Dr. Timár György papi emléke a Szent Lőrinc Gondozóházban celebrált aranymiséjéről (2006)[30]

2006. június 25-én a Pécs-Szent Ágoston Templomban Báthory László apát-plébánossal közösen tartotta aranymiséjét, ahol a Pécsi Madrigálkórus Antonio Lotti Mise dór hangnemben című művét énekelte, Jandó Jenő karvezető dirigálásával.

A Pécs-Szent Ágoston Templomi közös jubileumi mise Báthori Lászlóval (A képen: Garadnay Balázs, Báthory László és Timár György)[31]

A Zselici Mise címet viselő, maga komponálta misét testvérei énekelték a Szent Lőrinc Gondozóházban július 1-jén tartott aranymiséjén.[32]

 

Dr. Timár György maga által szerzett Zselici Mise című jubileumi aranymiséje (2006)

A zeneszeretet és a kiváló zenei tudás a papi pályaválasztással nem ment veszendőbe: megmaradt a zeneszerzés és a zenetanítás örömében. Az egyházzene is a mindennapjai része volt, de az oktatásának feladatát is magára vállalta, mikor Hergenrőder Miklós meghívta orgonát tanítani az egyházzenei tanfolyamra.[33] Később a kővágószőlősi plébánián is fogadott kántorképzős növendékeket. Egyes zsoltárokat négy szólamban megzenésítette, amelyet a Palestrina Kórusban éneklő unokahúgai a mai napig énekelnek. Karácsonyi dalokat is átdolgozott és írt át több szólamba.

 

Timár György kutatás közben (Fényképezte: Proksza László – Dunántúli Napló)[34]

Élete fő-műve Királyi Sziget (Szigetvár várgazdaságának iratai 1546–1565) címmel jelent meg 1989-ben, amelyet másfél évtizedes kutatómunka előzött meg. Ezen tudományos munkáját nyújtotta be a Magyar Tudományos Akadémiához. A kandidátusi vitája 1992. január 27-én volt, ahol maximális pontszámmal, egyhangú döntéssel nyilvánították a történettudományok kandidátusává. Még nyelvvizsgát sem kellett tennie, hiszen középkori gót német és latin forrásolvasási tudása messze legendás volt. Országos szinten több kutató kért és kapott tőle segítséget forrásolvasásban, szövegértelmezésben.[35]

Timár György benyújtott dolgozata, kandidátusi oklevele és a megjelent mű[36]

Több tudományos intézménynek is tagja volt: MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Nyelvi és Történeti Munkabizottsága, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, A Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja (tudományos tanácsadó).

Számos szócikke jelent meg az új Katolikus Lexikonban (Szerk. Diós István – Viczián János, Budapest, 1996–2014). Szaklapokban is publikált: ekképpen a Levéltári Közleményekben és a Baranyai Helytörténetírásban. Olyan nívós egyház- és helytörténeti kutatóközösség tagja lehetett, mint Fricsy Ádám, Horváth J. Gyula, Petrovich Ede paptársai és a világi Boros László, Borsy Károly, Pesti János, ifj. Reuter Camillo, Szita László. Történeti munkásságával, adataival segítette Pesti János nyelvészt a Baranya megye földrajzi nevei című adattárának kiadásában. Utolsó kutatását 2005-ben publikálta, melyben Baranya vármegye templomainak patrocíniumait mutatta be a 18. század első felében. A szakmai jóbarát, Móró Mária Anna születésnapi kötetében 2009-ben újraközléssel szerepelt még egy tanulmánya. A könyv átadóján, 2009. június 15-én Timár atya is részt vett a pécsi egyetemi könyvtár Szepesy utcai épületének kertjében. A szerzők és könyvtárosok nagy örömmel fogadták a mosolygós, viccelődő Gyuri bácsit.

Móró Mária Anna születésnapi kötetátadója 2009 nyarán (Móró Mária Anna, Borsy Judit, Timár György és Dezső Krisztina)[37]

Dr. Timár György 2010. november 27-én hosszan tartó betegség szövődményeiben hunyt el a 400 ágyas klinikán.

 

Dr. Timár György egyházmegyei gyászjelentése

Paptársai és a hívek végső búcsút 2010. december 14-én délben vehettek tőle a Pécsi Központi Temetőben. A Szent Mihály kápolnában Kele Pál Pécs-Belvárosi plébános celebrált gyászmisét. Édesapja és édesanyja mellé, családi sírboltba temették el.[38]

Dr. Timár György és szülei közös sírboltja (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)

Tudományos hagyatéka a Pécsi Egyházmegyei Levéltárba került (PEL V.B.54 – Dr. Timár György (1932–2010). Benne találhatók nagyobb kutatásainak rendezett jegyzetei, cédulái: így a katolikus alsófokú iskolatörténetnek, Baranya megye templomai patrocíniumának, a helytörténeti névtannak, Baranya településtörténetének, a középkori és hódoltságtörténeti kutatásoknak jegyzetei és adatgyűjtései. Egyik legértékesebb és kutatásokban még nem igen szereplő, dossziékba rendezett anyaga a II. vatikáni zsinat értelmében megváltoztatott pécsi egyházmegyés liturgikus terek, oltárok tervei.

Barátság fűzte többek közt Dr. Bán Endre későbbi általános püspöki helynökhöz, amelynek alapja a tudományos érdeklődésük és az egymás iránti kölcsönös tisztelet volt.

A jóbarát, Dr. Bán Endre általános püspöki helynökkel[39]

1973 és 1979 között Timár atya a Káptalani Levéltár épületének emeletén, a mai Székeskáptalani Levéltár mellett levő lakásban (ma kutatóterem és előtér) lakott. A család előszeretettel gyűlt össze nála ebédre vagy vacsorára, egy jó beszélgetésre, vagy éppen közös családi éneklésre.[40] 1979 nyarától belvárosi plébánosként a Hunyadi út 4-ben élt.

A Timár család a káptalani levéltár épületében levő lakásban[41]

Gondoskodó, melegszívű, jóhumorú lelkipásztorként ismerték hívei plébániáin. Szeretettel fordult mindenki felé: minden korosztállyal megtalálta a hangot. Vígkedélyű beszélgetésekkel, tudományos mélységekbe menő komoly eszmecserékkel, ultizással, orgonálással vagy gyönyörű énekszóval, mind-mind közelebb hozta az embereket egymáshoz. Szerette vendégül látni a hozzá látogatókat papi lakásain: a vendégei számára a beszélgetésekhez mindig volt „rántott hús chips” és finom jégkrém is a hűtőben. Tudományos munkássága példaértékű volt kortársai és a fiatal kutatónemzedék számára is. Sokat jelentett Tőle egy atyai hátba veregetés, és a „Fiacskám” megszólítás (jelen sorok szerzőjének is).

Isten nyugosztaljon, Gyuri atya!

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtár- és levéltárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár, Pécsi Egyházmegyei Levéltár)

 

Életrajzok – Nekrológok

Timár György önéletrajza = PEL III. 048. –Ibafai Historia Domus II. Vol. 56. oldal

Kovács László – Benyovszky Monika: In memoriam Dr, Timár György (1950) In: A ciszterci rend „Nagy Lajos” Gimnáziuma – Évkönyv 2010/2011. Pécs, 2011. 173–174. p.

Nagyné Szalek Ewa: Kővágószőlősi Plébánia – „Isten kegyelme, a szentségek és a lelki élet kimeríthetetlen forrást jelentenek!” = https://pecsiegyhazmegye.hu/aktualis/lelki-seta/4449-kovagoszolosi-plebania-isten-kegyelme-a-szentsegek-es-a-lelki-elet-kimerithetetlen-forrast-jelentenek [2025.10.28.]

Dr. Timár György atya (1932–2010) Kővágószőlős 1986–2006

= http://egyhazkozsegszolos.hupont.hu/14/plebanosaink [2025.10.28.]

 

---

[1]Hálával tartozom Timár György családjának, akik nagy szeretettel osztották meg emlékeiket, fényképeiket és a családi történetek révén közelebb hozták Gyuri atya életének mozzanatait, papi és tudományos munkásságának mind teljesebb voltát. Köszönöm Benyovszky Ágnesnek és Benyovszky Monikának, Timár atya unokahúgainak, hogy átolvasták és kiegészítették az életrajzot. Ezúton szeretném megköszönni Timár György sógornőjének, Dr. Timár Károlyné Istvánovits Eleonórának segítségét, szeretetteljes ösztönzését, hogy emlékeztetett a jelen írás elkészítésével lerótt „tartozásomra”.

[2] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – PEL VI.2. Fotótár

[3]https://adt.arcanum.com/hu/view/KeresztenyMagyarKozeletiAlmanach_2_M-Z_1940/?query=%22Tim%C3%A1r+K%C3%A1roly%22+p%C3%A9cs&pg=448&layout=s

[4] Kórboncnok főorvos (Veszprém, Pécs).

[5] Anyakönyvezett neve. Teréz (Listenzi) Mária Pia Eszter Karola. A Pia a Pius leánynév-változata.

[6] Dr. Benyovszky Imréné.

[7] A Pécsi Püspöki Líceum és Tanítóképző-Intézet értesítője az 1938–39. iskolai évről. Pécs, 1939. 39. p.; A Pécsi Püspöki Líceum és Tanítóképző-Intézet értesítője az 1939–40. iskolai évről. Pécs, 1940. 35. p.; A Pécsi Püspöki Líceum és Tanítóképző-Intézet értesítője az 1940–41. iskolai évről. Közli: Dr. Gábriel Pál. Pécs, 1941. 37. p.; A Pécsi Püspöki Líceum és Tanítóképző-Intézet értesítője az 1941–42. iskolai évről. Közli: Dr. Gábriel Pál. Pécs, 1942. 39. p.

[8] Pár évig osztálytársa volt Brenner János, akivel a szemináriumban ismét találkoztak.

[9] A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának évkönyve az 1942–43. iskolai évről. Szerk. Kühn Szaniszló. Pécs, 1943. 79. p.; A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának évkönyve az 1943–44. iskolai évről. Szerk. Kühn Szaniszló. Pécs, 1944. 55. p.; A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának és R. Kat. Általános Iskolájának évkönyve az 1946–47. iskolai évről a gimnázium fennállásának 260-ik évében, az általános iskola fennállásának 2-ik évében. Szerk. Kühn Szaniszló – Nyolczas Ipoly. Pécs, 1947. 27. p.; A Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnáziumának évkönyve az 1948–49. iskolai évről. Szerk. Végh István. Pécs, 1949. 24. p.

[10] A Hajós testvérek: Hajós Anna, Hajós György, Hajós Teréz (Timár György édesanyja), Hajós Mária Alfonza, Hajós Antal Márk. Névmagyarosítás Herbeckről Hajósra: 1903 és 1916.

[11] Hajós Antal Márk amerikai és kanadai misszióban volt – 56 évesen halt meg Torontóban. Hamiltonban temették el.

[12] A kép forrása: Családi magángyűjtemény.

[13] Papszentelés Győrött = Új Ember, 1955. december 4. 2. p. [Diakónusszentelés] = Új Ember, 1956. március 18. 4. p.

[14] A kép forrása: Családi magángyűjtemény.

[15] A dokumentum forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Papi emlékek gyűjteménye.

[16] A dokumentum forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Papi emlékek gyűjteménye; Családi magángyűjtemény.

[17] A Pécsi Egyházmegye Körlevele: 757/1961

[18] A Pécsi Egyházmegye Körlevele: 1014/1964

[19] Timar György önéletrajza = Ibafai Historia Domus II. Vol. – PEL III. 048. 56. oldal

[20] Az Egyházmegyei Hatóság 800/1966. számú rendelete. A Pécsi Egyházmegye Körlevele: 953/1966, 1315/1966.

[21] Rockenbauer Pál Másfélmillió lépés Magyarországon

= https://www.facebook.com/100064614674914/videos/592566697889904/ [2025.10.30.]

[22] A kép forrása: Családi magángyűjtemény. (Xerox másolat) = 7 Nap (Szabadka), 1968. március 15. 9. p.

[23] Ibafai pipák a Tiszántúlon – Szivarcímke-gyűjteménnyel gazdagodott az ibafai kollekció = Dunántúli Napló, 1967. november 11. 4. p.

[24] Cím: 7935 Ibafa, Arany János utca 2. = https://pipamuzeum.hu/ [2025.11.15.]

[25] Te pap vagy mindörökké - Aranymisék – 1956. június 17-én nyolc fiatal teológust szentelt pappá Virág Ferenc pécsi megyés püspök. Ötven éve állnak Isten és az ember szolgálatában. = Új Dunántúli Napló, 2006. június 16. 14. p.

[26] Szívesen rajzolt portrékat a körülötte levőkről, pl. egy-egy konferencián ülve.

[27] Te pap vagy mindörökké - Aranymisék – 1956. június 17-én nyolc fiatal teológust szentelt pappá Virág Ferenc pécsi megyés püspök. Ötven éve állnak Isten és az ember szolgálatában. = Új Dunántúli Napló, 2006. június 16. 14. p.

[28]https://egyhazkozsegszolos.hupont.hu/32/oregcserkeszek-tabortuznel[2025.11.15.]

[29] Forrás: RK Egyházközség Kővágószőlős – „Dr. Timár György atya valamikor régen elkészített egy táblát azért, hogy a kedves hívek tájékozottak legyenek. Nem volt neki laptopja, szkennere, nyomtatója. Ellenben szándéka, festéke és ideje igen.” a plakátot 2015–2017-ben egy falfestés során vették. Szurcsik József közlése. Segítségét köszönöm. = https://www.facebook.com/photo/?fbid=134955810005144&set=a.134953973338661[2025.11.15.]

[30] A dokumentum forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Papi emlékek gyűjteménye.

[31] A kép forrása: Családi magángyűjtemény.

[32] Aranymisék a hétvégén Pécsett és Németiben. = Új Dunántúli Napló, 2006. június 23. 14. p.

[33] Te pap vagy mindörökké - Aranymisék – 1956. június 17-én nyolc fiatal teológust szentelt pappá Virág Ferenc pécsi megyés püspök. Ötven éve állnak Isten és az ember szolgálatában. = Új Dunántúli Napló, 2006. június 16. 14. p.

[34] A kép forrása: Falusi plébános – a történettudományok kandidátusa – Király Sziget = Új Dunántúli Napló, 1992, február 1. 10. p.

[35] Falusi plébános – a történettudományok kandidátusa – Királyi Sziget = Új Dunántúli Napló, 1992, február 1. 10. p.

[36] A kép forrása: Családi magángyűjtemény.

[37] A kép forrása: Magángyűjtemény. A fényképet készítette: Schmelczer-Pohánka Éva.

[38]Parcella: D, Sor: XXIV., Sírhely: 62/b, Ikersír: Parcella: D, Sor: XXIV., Sírhely: 62/a. Timár István és Timár Istvánné Rágai Ilona.

[39] A fénykép forrása: PEL V.B.04. – Bán Endre (1934–1995) hagyatéka (Pécsi Egyházmegyei Levéltár).

[40] Ez ma a Pécsi Egyházmegyei Levéltár Dóm tér 4. alatti kutatóterme és előtere.

[41] A kép forrása: Családi magángyűjtemény.