Döbrőssy Alajos (1846–1923)

PRO MEMORIA – 180 éve született Döbrőssy Alajos prelátus-kanonok, tanítóképző intézeti igazgató, egyházmegyei tanfelügyelő

 

Döbrőssy^[1] Alajos Károly Lajos 180 éve, 1846. március 18-án született nemesi családban^[2] Kaposváron.^[3] Édesapja, völcseji^[4]  Döbrőssy Károly (1809–1895) gimnáziumi igazgató^[5], édesanyja pedig Horváth Katalin (?–1858) voltak. Édesapja édesanyja 1858-as halálát követően újraházasodott (Lelkes Jozefa), így a két házasságból összesen nyolc testvére volt. Bátyjai, Seraf Ferenc János (1839–) és József Péter Pál (1842–), nővére, Anna Mártha (1844–), valamint öccsei, Károly István (1848–) és József (1851–). Féltestvérei pedig Dániel Ferenc Károly (1862–), József Kálmán Gáspár (1863–) és Erzsébet Franciska Anna (1866–1945)^[6] voltak.^[7]

Döbrőssy Alajos középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Nagy Lajos Katolikus Gimnáziumában végezte Pécsett 1861 és 1865 között (V–VIII. osztály). Az első tanéven kívül végig kitűnő, VII. és VIII. osztályban jutalmazott tanuló volt. Az 1863/64-es tanév záróünnepségén ő mondta a megnyitó beszédet.^[8] 1865-ben, VIII. osztályos papnövendékként a Kisfaludy Sándor pályázaton „Hazádnak rendületlenül” jeligével írott pályamunkájáért egy aranyat adományoztak számára: „…eszméinek tisztasága, könnyen érthető folyékony előadása, és úgy talpraesett gondolatai által is versenytársait fölülmulja…”.^[9]

Papi pályára készülve, 1865 és 1869 között a Pécsi Püspöki Szeminárium papnövendéke lett.^[10]  1869. szeptember 5-én Kovács Zsigmond püspök (1869–1877) első pécsi papszentelésén szentelte fel Dreven Ignác, Herbst Gáspár, Horváth István, Lichtfuss Nándor, Prantner Ferenc, Peller József és Streicher Péter kispapokkal együtt^[11] Első miséjét 1869. szeptember 14-én, a soproni Szent Márton püspökhöz címzett társaskáptalani templomban^[12] mutatta be.^[13] Édesapja az újmisés fiát egy költeménnyel köszöntötte, amely az Atyai Szivhangzatok vagy is: Üdv-öröm és hálaének, melyet mint atya egyik legszeretettebb s legtöbb reményű Fiának Döbrössy Alajos pécs-egyház megyei áldozárnak első zsenge szent mise áldozata öröm-ünnepi emlékére, és a futó emlék koronkénti felujitására áhitos atyai kegyeletből irt, s alkalmilag mondott Döbrössy Károly gymn r. tanár 1869-ik évi őszelőhó 14-ik napján, Sopronban. Műve nyomtatásban is megjelent Kaposvárott, Jancsovics Gyula nyomdájában, 1871-ben.^[14]

Felszentelését követően Döbrőssy káplánként szolgált a pécsi egyházmegyében: 1870-ben Tevelen, 1871-ben Felsőmindszenten és Zombán.^[15] 1872-ben Baranyafelsőmindszenten, majd 1873-ban mágocsi segédlelkész lett.

Richard Sterer bécsi festőművész Döbrőssy Alajosról készített olajfestménye^[16]

Alajos édesapja tanítói hivatását kívánta tovább folytatni. 1873-tól – mágocsi káplánként – 10 éven keresztül gróf Majláth György országbíró családjánál Bakócán és Budán vállalt házi papként nevelői munkát. A hetedik fiúnak, Gusztáv Károlynak, a későbbi erdélyi püspöknek lett a házi tanítója, aki vérszegénység miatt az elemi és a középiskolai tanulmányait magán úton végezte: „Hogy a család mennyire nem csalódott e derék papban, kit gyermekének nevelésével bízott meg, mutatja ama fényes eredmény, melyet Gusztáv gróf jeles vezetése alatt elért: mindennemű vizsgáit — az érettségit is – jeles eredménynyel állta ki.”^[17]A IV. elemi osztályból a budai piaristáknál vizsgázott, majd az I–IV. osztály vizsgáit a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Kath. Főgimnáziumban tette le, V–VIII. osztályvizsgákat a budapesti II. kerületi egyetemi főgimnáziumban abszolválta.^[18]

 

A bakócai Majláth-kastély^[19]

„Egy nagyműveltségű fiatal pap, Döbrössy Alajos mágocsi káplán érkezik a palotába…, s a csöppnyi kis gyermek hamarosan megszereti Ót. Igazi jóbarátokká válnak, egy szobában laknak, együtt imádkoznak, s a tiszta gyermeki lélek első benyomásait, egy példás életű, nemes életfölfogású papiembertől nyeri.”^[20] A belső vallásosságra épülő lelki közösségüknek, a kiváló nevelői attitűdnek bizonyára része volt abban, hogy az amúgy is szelíd gyermeki lélek mind jobban elmélyült a benső vallásosságban, és életpályájának választotta az egyházi hivatást: „…teljes tíz éven át szavaival és makulátlan, fáradhatatlan életének példájával igen sokat tett azért, hogy híres tanítványából a hit bátor buzgója, a lelkek pásztora és különösen az ifjúság angyali lelkületű vezetője, az Egyház oszlopa váljék és növekedjék.”^[21]

 

A gyermek Majláth Gusztáv Károly 1870-ben^[22]

Ez a nemes viszony Döbrőssy elhunytáig megmaradt: jóbarát, tanácsadó volt, akit Majláth Gusztáv erdélyi püspökként (1897-től) évente felkeresett Pécsett, sőt számos esetben a látogatásokkor nála szállt meg. Valahányszor a fehérhajú kanonok beszélt egykori tanítványáról, szeme felragyogott: ahogy fogalmazott nemesebb gondolkodású, jobbindulatú gyermeket nem ismert nála.^[23]

Döbrőssy Alajos első plébánosi dispozícióját már nagyon várta: 1883 decemberében meg is érkezett Faddra, ahol megismerni sem volt idejük a hívekkel egymást, hiszen januárban lemondott.^[24] Állítása szerint 1884. január 6-i nagymiséje közben a lakószobájában levő üveges szekrényt ismeretlen tettes bezúzta, és onnan 1000 forint készpénzét, valamint a hivatalosan összegyűjtött pénzösszeget (kb. 300–400 forintot) tulajdonított el. Döbrőssy tisztában volt ugyan a plébánia ajtajai zárjának használhatatlanságával, azt megjavíttatni még nem volt ideje. Többen láthatták a hivatali idő alatt, hogy onnan veszi ki és oda teszi be a pénzeket. Mivel még nem nagyon ismert senkit Faddon, a házbeli segédje becsületességéről pedig teljesen meg volt győződve, a községi elöljárónak jelentette az esetet, aki a gyanúsítottakat el is fogta, ám az ellopott pénz nem került meg. A hivatali pénz kezelésének felelőssége miatt és a plébánia berendezésére szánt saját pénzének eltűnése miatt is nagy gondja volt. A kárt neki kell megtérítenie és valamiből fenn is kellett magát tartania. Ezen eset tükrében többé nem akar plébániát, és önként lemondott a faddi javadalomról.^[25]

Döbrőssy Alajos aláírása^[26]

Püspöke, Dulánszky Nándor a távozási kérelmét jogosnak látva, felmentette és Zányi György tanítóintézeti tanár helyére Pécsre hívta. Zányit pedig Faddra küldte plébánosnak. Döbrőssy 1884. márius 29-én a Pécsi Püspöki Szeminárium kisszemináriumának aligazgatója (subregens), valamint a Püspöki Tanítóképző Intézet ideiglenes magyar és német nyelv tanára lett.^[27] 1886 szeptemberében ugyanitt rendes tanár és igazgató lett.^[28] Megalapította a Püspöki Tanítóképző Segélyegyletet. Nevelési elveiben nagy hangsúlyt kapott a leánynevelés kérdése is. 1900-ban a Miasszonyunk női kanonokrend tanítónőképzőjének igazgatói tisztségét is megkapta, mondván „a két testvérintézet, a tanító- és tanítónőképző továbbfejlesztése egységes igazgatást kíván meg, Döbrössy Alajos tanítóképezdei igazgatót a tanítónőképző intézet igazgatójává is kinevezem és az eddigi igazgatót, nagyságos Spies János kanonok urat tisztéből felmentem ...” Döbrőssy gyakorlati tárgyakat adott elő a tanítónőképzőben.^[29]

1900-ra megvalósította az egy épületben működő Pécsi Püspöki Joglyceum és Püspöki Tanítóképző Intézet fizikai szétválasztását.^[30] 1902-ben^[31] ideiglenes egyházmegyei tanfelügyelőnek nevezte ki Hetyey Sámuel püspök, amely tisztséget 1906-ig töltötte be.^[32] 1902 márciusától az egyházmegyei tanfelügyelőség irodáját Döbrőssy áthelyezte a Pécsi Püspöki Lyceum épületébe (Király utca 44.) a tanítóképző-intézeti igazgatóság hivatalos helyiségébe, a második emeletre.^[33] A Püspöki Tanítóképző Intézet végül 1922-ben átköltözött a Kisszemináriumba.

A magyarországi egyházi oktatás és nevelés fontosabb döntéshozatalainál ott volt és tevékenyen részt vett a vitákban. 1899-ben a Magyarországi Latin és Görög Szertartású Róm. Kath. Tanítók Segélyalapja Központi Bizottságának képviselője lett.^[34] 1901-től tevékeny tagja volt az Országos Katholikus Tanügyi Tanácsnak, ahol a Nőnevelési Szakosztály képviseletében is számos esetben felszólalt. A Katholikus Népoktatás Állandó Bizottsága felállításának élharcosa volt, az egységes elvek szerinti vezetés és a haza boldog jövőjének érdekében.^[35] 1904-ben az Országos Katholikus Tanügyi Tanács felkérte Döbrőssy Alajos pécsi egyházmegyei főtanfelügyelőt, hogy Dreisziger Ferenc kalocsai tanítóképző intézeti tanárral és Szőke Sándor egri tanonciskola igazgatója segítségével sürgősen készítse el a katolikus nép- és ifjúsági könyvtárak könyvjegyzékét.^[36]

1916 decemberében a Pécsegyházmegyei Római Katolikus Tanítók Fegyelmi Tanácsának elnökévé nevezte ki gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1905–1926): először 1918-ig, majd 1919–1921-ig meghosszabbította a megbízatását.^[37] Ugyanekkor azonban kérte szentszéki bírói kinevezésének hatálytalanítását.^[38]

Aranymiséjét 1919. szeptember 14-én 9 órakor tartotta a Pécsi Székesegyházban, ahol rövid szentbeszédet intézett híveihez.^[39] A Székesegyházi Énekiskola vegyeskara Vinzenz Goller (1873–1953) Te Deum négyszólamú (F dúr), valamint ugyanő Missa in hon. S. Aloysii vegyeskari művét orgonával (B-dúr), és végül Ludwig Ebner (1858–1903) Protege Domine kétszólamú darabját orgonával (C-dúr) adta elő a jeles alkalom megünneplése alkalmából.^[40] A Káptalan egy kedves emlékalbummal lepte meg a kanonokot.^[41]

Döbrőssy Alajos egyházi előmenetele a századfordulótól indult meg: 1899. január 24-én Ferenc József király és Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a pécsi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjának.^[42]1906. június 25-én székesegyházi mesterkanonoki címet kapott.^[43] 1915 januárjában a typulthai címzetes apátságot adományozott neki az uralkodó.^[44] 1920. augusztus 18-án pedig aranymiséje alkalmából – Zichy püspök felterjesztésére – XV. Benedek pápa házi főpapjává, pápai prelátussá nevezte ki. Egyúttal 1920. szeptember 2-án székesegyházi őrkanonokká nevezték ki.^[45]

1884-től a Püspöki Tanítóképző Intézetben kaphatott szolgálati lakást. 1905 és 1922 között a Káptalan utca 2-ben^[46] lakott. Pécs szerb megszállása alatt (1918–1921) lakásának több szobáját lefoglalta a szerb hadsereg Mészáros Lajos Baranyavármegye renegát szerb főjegyzője számára. Ezzel a méltatlan és igazságtalan tettel még a csendes, béketűrő kanonokot is ki tudták hozni a sodrából.^[47]

Az idős Döbrőssy kanonok a kanonoki lakóháza udvarában kutyájával (1912)^[48]

Döbrőssy Alajos utolsó éveiben visszavonultan élt, 1920 után megromlott egészségügyi állapota miatt többször kért szabadságot, és a gyógyulás reményében Harkányba ment pihenni. Alapvetően istenfélő, zárkózott, szerzetesi igénytelenségben élő, szűkszavú ember volt.

1923. október 4-én életének 78., papságának 54. évében hunyt el, hosszú, türelemmel viselt betegség következtében. Reggelre, csendben, álmában érte a halál. Előtte már hetek óta készült a halálra. P. Vukov szemináriumi spirituális szolgáltatta ki neki a betegek szentségét.

Temetése körülményeit 1921-ben tett végrendeletében pontosan meghatározta: Holttestét a házi kápolnájában ravatalozták fel egyszerű fakoporsóban. Október 6-án a káptalan gyászzsolozsmát, 9 órakor pedig Szilvek Lajos prelátus-kanonok gyászmisét mutatott be lelki üdvéért. Holttestét Wurster József nagyprépost szentelte be, majd 1923. október 7-én délben, vasúton szállították szeretett szülővárosába, Kaposvárra, hogy a családi sírboltban pihenhessen.^[49]

Október 10-én délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra – kérése szerint minden pompa és koszorúk nélkül – a kaposvári Pécs utcai Keleti temetőben.^[50] A temetési szertartást Csóty Géza murakeresztúri apát végezte segédlettel. A sírnál Dr. Vétek György polgármester mondott beszédet: „Ott pihensz – mondotta többek között – ahová szived egész melegével vágytál. Egész életeden át ragaszkodtál példás fiúi szeretettel szülővárosodhoz, Kaposvárhoz s utolsó ténykedésed is ezt a nagy szeretet bizonyítja, mert végrendeletedben Kaposvárt tetted meg általános örökösöddé. Pihenj, amíg el nem készül nemes terved, az uj kaposvári templom, hogy azután ott pihenhesd ki nemes, küzdéses életed fáradalmait.”^[51] A temetésen a székeskáptalant dr. Hanuy Ferenc kanonok képviselte.

A temetését követő évben a kaposvári Oltáregylet és az Urileányok Mária kongregációjának tagjai gondozatlan sírjára hívták fel a figyelmet, végül a város áldozott a rendbetételére.^[52] 1927. március 28-án végakarata szerint a vagyonából felépített Hősök Templomának (Jézus Szíve templom) kriptájába (kereszthajóban levő sírboltba) helyezték végső nyugalomra Döbrőssy Alajos és szülei koporsóját.^[53] A gyászmisét 10 órakor dr. Hoss József kaposvári apát-plébános mondta.^[54]

A kaposvári Hősők (Jézus Szíve) Temploma 1929-ben és ma^[55]

A templomban ma a családi sírboltot lefedték, Döbrőssy Alajosra – mint adományozóra – pedig egy emléktábla hívja fel a figyelmet.

Döbrőssy Alajos pécsi kanonok emléktáblája a Hősök (Jézus Szíve) Templomban, Kaposváron^[56]

A Döbrőssy-hagyaték

Döbrőssy 1921. január 21-én kelt 39 oldalas végrendeletét (707/1921) saját kezű írásával közjegyzőnél helyezte letétbe.^[57] Ebben intézkedett még élő rokonai, Pécs és Kaposvár városa örökösödéséről. A korabeli sajtó előszeretettel írt a részvényei, ingóságai és készpénze által milliós nagyságrendű kanonoki hagyaték ügyéről.^[58] Döbrőssy végrendeleti végrehajtójának dr. Visy László nyugalmazott főispán, ügyvéd mellett gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspököt tette meg, ám a politikai helyzet miatt utóbbi Romániából nem jöhetett haza. Nagyrabecsülése jeléül a szívének kedves neveltjére hagyta végrendeletében láncos mellkeresztjét és a kanonoki gyűrűjét.^[59]

Az örökös féltestvérei, azok gyermekei és házvezetőnője jelentős összeget örökölt, valamint közöttük osztották fel az ezüst- és ruhaneműket is. A legnagyobb adományt, több milliós tételt szülővárosának, Kaposvárnak juttatta.^[60] A végrendelet szerint három éven belül fel kell építeniük egy templomot Kaposfüred irányába levő városrész számára, amely családi sírboltja lesz szüleinek és neki. A leendő templomnak ajándékozta Káptalan utca 2. számú házában levő házi kápolnája teljes felszerelését is, egy különleges Fájdalmas Szűzanya oltárképpel. Könyvtárát az általa igazgatott Püspöki Tanítóképző Intézetre, kézi könyvtárát pedig a pécsi Alapítványi Pius Gimnázium ifjúsági bibliotékájának juttatta. Pécs Városi Múzeumnak adományozta 16 értékes festményét: nyolc nagy, öt kisebb olajfestmény-arckép, továbbá három fénykép utáni színnyomat. Kérése annyi volt, hogy azokat együtt állítsák ki, amit a múzeum teljesített is.^[61]

A rokonok – Döbrőssy József és Kirner M. Vilmosné Döbrőssy Franciska – a prelátus-kanonok beszámíthatatlan elmeállapotára való hivatkozással megtámadták a végrendelet kaposvári örökségre vonatkozó egyes pontjait, és kívánságaikat peres úton kívánták érvényesíteni.^[62] 1926 őszén a keresetüket a Pécsi Királyi Ítélőtábla jogerősen elutasította.^[63]

1923-ban a kaposvári városvezetés indítványozta, hogy Döbrőssy szülei házának utcáját, a Teleky utcát – hálájuk jeléül – Döbrőssy Alajosról nevezzék el, de sajnos ez nem valósult meg.^[64]

A csendes adományozó

Döbrőssy Alajos, csendes, adakozó ember volt: vagyonából még életében is igen sok jótéteményt tett: így emberbaráti intézményeknek, siketnémák és gyógyíthatatlan betegek javára (József testvére fia, Endre siket volt), kórházak támogatására, népmissziók tartására, továbbá iskolák, templomok (így a felépítendő budai külvárosi, azaz Gyárvárosi templom) javára, katolikus egyesületek és sajtó, valamint az egyházi irodalom támogatására. Végül a háború okozta nyomor enyhítését is szívügyének tekintette. Pártolója volt a keresztény művészeteknek: ennek volt ékes bizonyítéka hagyatéki leltárában felvett számos festménye is.

Kiemelendő néhány felajánlása: 1911-ben adományt tett az igali női zárda felállítására, amely felépítését sajnos a történelem vihara már megakadályozott.^[65] 1916-ban Döbrössy Alajos pécsi apátkanonok, 10 000 koronás alapítványt tett, melynek kamatait tanítók és tanítónők élvezhették. Halála után felerészben egy tanítóképző intézeti növendék és egy tanító vagy tanítónő kapta meg a kamatokat.^[66]

Döbrőssy Alajos alapítvány betétkönyve a Pius Főgimnázium és a Tanítóképző javára^[67]

Ötvenéves jubileuma alkalmából sem magára, hanem a nehéz sorban levő papokra gondolt, és 1919 novemberében az egyházmegyei nyugdíjas áldozárok javára a Papi Nyugdíjalapba a Pécsegyházmegyei Alapítványi Hivatalon keresztül 10 000 koronát ajánlott fel, amellyel összesen 37 750 korona támogatást adott.^[68] 1920. január 3-án a szűkölködő tanítók megsegítésére 10 000 koronát adományozott, azzal a kitétellel, hogy a korábbi kölcsönét az egyik tanító felé is semmisnek tekinti. Az elosztását a megyéspüspök bölcs belátására bízta.^[69]

Tagja volt számos helyi és országos társadalmi és tudományos egyesületnek: így a Mecsek Egyesület rendes (1891-től 1923-ig), majd halála után örökös tagjává választotta.^[70] 1870-ben a Magyar Királyi Természettudományi Társulat apjával együtt rendes tagjává választották.^[71]

Publikációi

Fiatal korától kezdődően számos szakmai és irodalmi művet jegyzett. Már papnövendékként, 1866 és 1868 között neveléstudományi írásai, beszámolói és költeményei kaptak helyet a Pécsett megjelenő Népnevelők Kalauza, majd Kalauz a nevelés és oktatás címet viselő szaklapban. 1872-től, zombai káplánként a Religioban publikált rövidebb írásokat, beszámolókat.

Könyvek

• Szent-István első apostoli király koronája és jobbja. Közre bocsátá: Jalsovics Aladár. Budapest, 1881. (Egyházi beszéd 1880. augusztus 20.)
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet történelmének rövid vázlata. Hazánk ezredéves fennállásának emlékére. Pécs, Nyomatott a Püspöki Lyc. Nyomdában (Madarász Béla), 1896.
• Istenben boldogult özvegy székhelyi Majláth Györgyné született Prandaiu-i Hilleprandt Stefania bárónő. Irta ls a Pécsi Kat. Legényegyletben felolvasta Döbrössy Alajos apátkanonok. Pécs, Dunántúl Nyomda R.t., [Pécsi Katolikus Legényegylet], 1917.

Szerkesztett évkönyvek

• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1896/97-iki tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lyceumi Nyomda (Madarász Béla), 1897. 93 p.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1897/98-iki tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lyceumi Nyomda (Madarász Béla), 1898.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1898/99-iki tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lyceumi Nyomda (Madarász Béla), 1899.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1899–-1900-iki tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lic. Nyomda (Madarász Béla), 1900.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1900–-1901-iki tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lyc. Könyvnyomda (Madarász Béla), 1901.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1901/2. tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lyc. Könyvnyomda (Madarász B.), 1902.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1902/3. tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püspöki Lyc. Könyvnyomda (Madarász B.), 1903.
• A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1905/06-iki tanévről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Nyomatott Wessely és Horváth Könyvnyomdájában, 1906. 115, [2] p.
• A pécsi „Miasszonyunk”-ról nevezett rend püspöki tanitónőképző-intézetének értesitője az 1900/01. iskolai évről. Közli: Döbrőssy Alajos. Pécsett, Püsp. Lyc. Könyvnyomda (Madarász Béla), 1901. 143, [2] p.

Cikkek, tanulmányok

• Szigetvár szeptember hóban = Népnevelők Kalauza, 1865. szeptember 20. 423–424. p.
• Honszeretet – Jutalmazott pályamunka = Kalauz a nevelés és oktatás terén, 1866. január 5. 216. p.
• Eszmetöredék a nevelés köréből = Kalauz a nevelés és oktatás terén, 1866. július 27. 678–681. p.
• Az Úr imája = Kalauz a nevelés és oktatás terén, 1868. július 21. 621. p.
• Zomba január végén = Kath. egyházi s irodalmi folyóirat, 1872. február 14. 102–103. p.
• Szászvár július végén = Kath. egyházi s irodalmi folyóirat, 1872. augusztus 7. 86. p.
• A róm. kath. népiskolák uj tanterve és szervezeti szabályzatára észrevételek. [I.] = Religio és Vallás. Kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat, augusztus 11. 93–94. p.
• A róm. kath. népiskolák uj tanterve és szervezeti szabályzatára észrevételek [II. = Religio és Vallás. Kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat, augusztus 14. 100–101. p.
• A róm. kath. népiskolák uj tanterve és szervezeti szabályzatára észrevételek [III.]. = Religio és Vallás. Kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat, augusztus 21. 116–117. p.
• A kormány népoktatásügyi programja – Vezércikk = Pécsi Közlöny, 1895. február 2. 1–2. p.
• A tanítóképzésről szóló törvény módosítása. A pécsi tanítóképző-intézet javaslata = Magyar Tanítóképző, 1895. november. 518–523. p.

Néhány szó a népiskolai törvény revisiójához. In: A pécsi püspöki tanitóképző-intézet értesitője az 1897/98-iki tanévről. Püspöki Lyceumi Nyomda (Madarász Béla), 1898.

• Gróf Majláth Györgyné [I.] = Dunántúl, 1917, április 3. 2–3. p.
• Gróf Majláth Györgyné [II.] = Dunántúl, 1917, április 4. 2–3. p.
• Gróf Majláth Györgyné [III.] = Dunántúl, 1917, április 5. 2–3. p.
• Gróf Majláth Györgyné [IV.] = Dunántúl, 1917, április 6. 2. p.

Döbrőssy Alajos által kiadott könyvek a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban

Neki ajánlott művek

• Jalsovits Alfréd: A tihanyi apátság története. (Szerzettörténeti tanulmány) Pécsett, Püspöki Lyceumi Könyvnyomda (Feiler Mihály),

Döbrőssy Alajos személyét szigorúan komoly életmód és következetesség jellemezte, ám méltóságában mindig megmaradt annak, ami volt: a Jóisten alázatos, nemes szívű, szerény szolgája. Szelíd tekintetét még nyugdíjazása után is egykori munkatársain, nehézsorsú hívein tartotta. Áldozatkész személyiségként, igazi adományozó lélekként emlékeztek rá, aki csendben, szelíden, feltűnés nélkül munkálkodott, és ott segített, ahol csak tudott. Diákok mindig bizalommal fordulhattak hozzá, és jelentősebb összegeket adott nekik.^[72] Pedagógiai tudásának sokat köszönhettek a pécsi egyházmegyei katolikus oktatási intézmények. Élénk érdeklődést tanúsított mindenkor a katolikus társadalmi ügyekkel szemben is és a sajtónak kiváló támogatója. Anélkül, hogy más érdekek iránt érzéketlen lett volna, mégis legnagyobb áldozatossággal szülővárosa intézményeit pártfogolta. Nemcsak Pécsett, hanem az egész egyházmegyében is rengeteg tisztelője volt.

Nyugodjék békében!

^[1] Nevének írásmódja a különböző forrásokban eltérő: Döbrőssy vagy Döbrössy. Jómaga kézzel írott leveleiben aláírásként döntő többségében a Döbrőssy formát használta, ekképpen mi is így írjuk a tanulmány során. Brüsztle József: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis IV. Tom. Quinque-Ecclesiae, Typis Andreae Madarász (Sigismundi Simon), 1880. 925. p.

^[2] „Az 1754/55. évi országos nemesi összeiráskor Sopronmegyében igazolják nemességüket László, István, Ferencz, András, György, Mihály, Sándor.” Forrás: Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 3. kötet – Caballini-Ezba. [Grill Károly Könyvkiadóvállalata], Budapest, 1912. A nevünk eredetét pedig Döbrés nevű településről kaptuk, amely a török had pusztítása után 1545-ben elnéptelenedett.

^[3] Kaposvári (Veszprémi Egyházmegye) keresztelési anyakönyv. 3. kötet (1821–1851) 285. p.= (FamilySearch) Keresztszülei: Drávetz János és Schneller Aloyyzia voltak. Szigeti János káplán keresztelte

^[4] Völcsej Sopron vármegyei kisközség.

^[5] A kaposvári gimnázium igazgatója, latin, görög és magyar nyelv, valamint természetrajz tanára 1836 és 1872 között. Magyar és latin nyelven verseket írt: ő volt a tanári kar költője. In: Érdemsorozata a kaposvári nyilvános kir. kath. algymnasiumban oktatott ifjuságnak 1862/63. tanévben. Kaposvárott, Nyomatott Bittermann Ede könyvnyomdájában, 1863.

^[6] Kirner Miksa Vilmosné szül. Döbrőssy Örzse Franciska Anna, akit Fanny néven emlegetett Döbrőssy Alajos.

^[7] Ezúton köszönöm meg anyukámnak, Pohánka Ivánné Bereczki Máriának a Döbrössy család tagjainak felkutatását.

^[8] A pécsi Kath. Főgymnasium értesítvénye az 1861/2-iki tanévre. Pécsett, Nyomatott a Lyceum Könyvnyomdában, 1862. 18. p.; A pécsi Katholikus Főgymnasiumba járó tanulóifjúság érdemsorozata az 1862/3-iki tanévben. Pécsett, Nyomatott a Lyceum Könyvnyomdában, 1864. 5. p.; A pécsi Katholikus Főgymnasiumba járó tanulóifjúság érdemsorozata az 1863/4-iki tanévben. Pécsett, Nyomatott a Lyceum Könyvnyomdában, 1863. 4.. 15., 22. p.; A pécsi Katholikus Főgymnasiumba járó tanulóifjúság érdemsorozata az 1864/5-iki tanévben. Pécsett, Nyomatott a Lyceum Könyvnyomdában, 1865. 3., 16. p.

Az 1921/22-es tanévtől a hajdani gimnáziuma számára ösztöndíj-alapítványt tett. In: A Ciszterci Rend Pécsi Róm. Kath. Nagy Lajos-Főgimnáziumának értesítője az 1921–1922. iskolai évről. Közli: Buzássy Ábel. Pécs, Nyomatott Taizs József Könyvnyomdájában, 1922. 12. p.; A Ciszetrci Rend pécsi Róm. Kath. Nagy Lajos-Főgimnáziumának értesítője az 1922–1923. iskolai évről. Közli: Buzássy Ábel. Pécs, Nyomatott Taizs József Könyvnyomdájában, 1923. 12. p.

^[9] Végleges pályázati jelentés = Népnevelők Kalauza, 1865. augusztus 10. 360 p.

^[10] Szögi László – Csibi Norbert: A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1850–1923. Pécs, 2023. 262. p. (Felsőoktatástörténeti kiadványok, Új sorozat 30.; Pécsi Egyetemi Levéltár kiadványai 6.) 2878. tétel.

^[11] Schematismus cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis pro Anno a Christo Nato 1869. [Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis, 1869] 190. p.

^[12] Ma Szent Márton püspök templom.

^[13] PEL I.1.a.1. 2411/1919 – Döbrőssy Alajos aranymiséjének meghirdetését kéri a hívek között – Pécs, 1919. augusztus 29.

^[14] Somogy, 1871. május 16. 5. p. Sajnos egy fellelhető példányt sem találtunk magyarországi könyvtárakban.

^[15] 997/1871 – Personalia – [Circulares 1871] Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis, 1871. 26. p.; Rendes tagok = Természettudományi Közlöny, 1871. január. 67.p.

^[16] A kép forrása: Janus Pannonius Múzeum Képzőművészeti Osztály – JPM 52.33 – Döbössy Alajos hagyatékából került a Pécsi Városi Múzeumba 1924-ben. Richard Sterer festőművész (1874–1930)

^[17] Madaune abbé: A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899. V.

^[18] Dr. Bíró Vencel: Majláth püspök 1864–1940. = Keleti Ujság, 1940. március 21. 1. p.

^[19] A kép forrása: Vasárnapi Ujság, 1883. május 27. 336. p.

^[20] Á. É.: Majláth püspök jubileuma- Erdély ünnepe = Szent Ferenc Hirnöke, 1912. november (X. évf. 11. sz.) 503–504. p.

^[21] 3542/1923 – Obitus Aloysii Döbrössy. In: Litterae Circulares ad Venerabilem Clerum Almae Dioecesis Quinque-Ecclesiensis dimissae Anno Dominoi 1923. Quinque-Ecclesiis, Typ. „Dunántúl” RT., 1923. 58–59 p.

^[22] A kép forrása: Á. É.: Majláth püspök jubileuma – Erdély ünnepe = Szent Ferenc Hirnöke, 1912. november (X. évf. 11. sz.) 504. p. = https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/85304/default/doc_url/Szent_Ferenc_Hrnke_X_vf_11_sz_1912_nov.pdf [2026.13.17.]

^[23] Albert Vilmos: Az aranymisés Majláth püspök. = Csiki Lapok, 1937. május 1. 2. p. Kevesen tudják, hogy a kedves tanítványt, Majláth Gusztávot esélyesnek kiáltották ki Dulánszky Nándor püspök 1896 januárjában bekövetkezett halálát követően a pécsi püspöki szék betöltésére, de az uralkodó az erdélyi püspökséget szánta neki, így az év végére elültek a találgatások.

^[24] 2084/1883 – [Personalia – Circulres 1883] Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis (C. Fesztl), 1883. 88. p.

^[25] PEL I.1.a.1. 43/1884 – Döbrössy Alajos plébános levele Dulánszky Nándor püspöknek – Fadd, 1884. január 8.; PEL I.1.a.1. 131–132/1884 - Döbrössy Alajos plébános levele Dulánszky Nándor püspöknek – Budapest, 1884. január 16.

^[26] PEL I.1.a.1. 131–132/1884 - Döbrössy Alajos plébános levele Dulánszky Nándor püspöknek – Budapest, 1884. január 16.

^[27] 690/1884 – Personalia – [Circulares 1884] Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis (C. Fesztl), 1884. 26. p.

^[28] 1645/1886 – Personalia – [Circulares 1886] Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis (C. Fesztl), 1886. 76. p

^[29] Rajczi Péter: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítónőképző intézetének története 1895-1948. In: Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez. Pécs, 1989. 441–442. p. (439–479. p.)

^[30] PEL I.1.a.1.1929/1900

^[31] 1906 júliusában Wajdits Gyula apátkanonokot nevezte ki egyházmegyei tanfelügyelőnek gr. Zichy Gyula megyéspüspök. Uj egyházmegyei tanfelügyelő = Tolnavármegye, 1906. szeptember 16. 3. p.

^[32] PEL I.1.a.1. 589/1902 – 1902. február 15. – Hanny Gábor korábbi egyházmegyei tanfelügyelő egészségügyi állapota miatt

^[33] Tanfelügyelőségi iroda = Pécsi Közlöny, 1902. március 8. 7. p. Az iroda bejárata a Lyceum utca felől volt.

^[34] Kath. nevelés és tanításügy = Religio és Vallás. Kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat, 1899. szeptember 20. 183. p.

^[35] A katholikus tanitók országos nagygyűlése – II. Kisdedóvodai és népiskolai szakosztály – B. csoport – Szervezési osztály = Religio és Vallás. Kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat, 1896. július 15. 42–43. p.

^[36] A Katholikus Tanügyi Tanács gyűlése = Religio és Vallás. Kath. egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat, 1904. december 31. 422. p.

^[37] PEL I.1.a.1. 4451/1916 – Döbrőssy Alajos kinevezése Pécsegyházmegyei Római Katolikus Fegyelmi Tanács elnökévé – Pécs, 1916. december 26.; PEL I.1.a 1. 1647/1919 – Döbrőssy Alajos kinevezése Pécsegyházmegyei Római Katolikus Fegyelmi Tanács elnökévé. – 1919. május 14.

^[38] PEL I.1.a.1. 1650/1919 – Döbrőssy Alajos kéri szentszéki bírói kinevezése hatálytalanítását – helyette Gyömörey Zsigmondot nevezték ki. – 1919. május 14.

^[39] PEL I.1.a.1. 2411/1919 – Döbrőssy Alajos aranymiséjének meghirdetését kéri a hívek között – Pécs, 1919. augusztus 29.; Aranymisés apátkanonok = Dunántúl, 1919. szeptember 6. 2. p.; Ötven éves papi jubileum = Dunántúl, 1919. szeptember 14. 4. p

^[40] Egyházizene a székesegyházban = Dunántúl, 1919. szeptember 14. 5. p.

^[41] PEL I.1.a.1. 3034/1919 – Ötven éves papi jubileuma emlékére a papi nyugdíjalap javára 10 000 K-t ajánl fel – Pécs, 1919. november 16.

^[42] Budapesti Közlöny, 1899. február 7. (30.szám) 1. p.

^[43] Budapesti Közlöny, 1899. július 14. (162.szám) 1. p.

^[44] A róm. kath. egyház köréből = Pesti Hírlap, 1915, január 22. 12. p.

^[45] Kanonoki beiktatás = Dunántúl, 1920. szeptember 2. 7. p.; Kitüntetett pécs-egyházmegyés papok = Dunántúl, 1920. augusztus 19. 1. p.; A megyéspüspök körlevelei = Dunántúl, 1920. szeptember 7. 1. p., PEL I.1.a. 1910/1920 – Döbrőssy Alajos pápai prelátus kinevezése.

^[46] A kanonoki lakóház helyiségei: első emelet – vörös vendégszoba, zöld vendégszoba, ebédlő, szalon, hálószoba, fürdőszoba, folyosó, kis vendégszoba, földszint – udvarra néző szoba, házvezető szoba külső, házvezető szoba belső, vendégszoba, cselédszoba, inas szoba, házi szolga szoba, mángorlószoba, konyha, pince, fészer, favágófészer, éléskamra, mosókonyha, istálló. Külön épületrészben: kápolna. Kert.

^[47] A pécsi székeskáptalan gyásza = Pécsi Lapok, 1923. október 5. 1. p.

^[48] A kép forrása: Á. É.: Majláth püspök jubileuma – Erdély ünnepe = Szent Ferenc Hirnöke, 1912. november (X. évf. 11. sz.) 506. p.

= https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/85304/default/doc_url/Szent_Ferenc_Hrnke_X_vf_11_sz_1912_nov.pdf [2026.13.17.]

= https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/85304/default/doc_url/Szent_Ferenc_Hrnke_X_vf_11_sz_1912_nov.pdf [2026.03.16.]

^[49] Döbrössy Alajos = Dunántúl, 1923. október 5. 1. p., Holnap szállítják Döbrössy Alajos pápai prelátus holttestét Kaposvárra = Pécsi Est, 1923. október 6. 3. p.; Kaposvárra szállították Döbrössy Alajos holttestét = Dunántúl, 1923. október 7. 4. p.

^[50] Döbrössy Alajos = Uj Somogy, 1923. október 6. 2.p.

^[51] Döbrössy Alajos prelátus temetése Kaposváron = Dunántúl, 1923. október 10. 2.p.

^[52] A hálás utókor! = Pécsi Lapok,1924. augusztus 27. 3.p.; A gondozatlan kanonoki sír = Pécsi Lapok,1924. szeptember 24. 2.p.

^[53] Alajos külön, szülei közös koporsóban nyugsznak.

^[54] Ma délelőtt 10 óra 40 perckor négy holttetemet helyeztek el az épülő Hősök Templomának kriptáiban = Somogyi Ujság, 1927. március 29. 3.p.; Volt pécsi prelátus-kanonok végleges temetkezési helye = Pécsi Napló,1927. március 30. 4.p. A Döbrössy család mellett Szekér József földi maradványait is ide helyezték el, akinek özvegye 240 000 koronát adományozott a paplak építésére.

^[55] A képek forrása: Zempléni Múzeum (Szerencs) - https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1189188/?list=eyJxdWVyeSI6ICJUSVBVUz0oS1x1MDBlOXBlc2xhcClIXHUwMTUxc1x1MDBmNmsgVGVtcGxvbWEifQ [2026.03.12.]

Wikipédia: Hősök temploma (Kaposvár) = https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91s%C3%B6k_temploma_(Kaposv%C3%A1r)#/media/F%C3%A1jl:Kaposv%C3%A1r,_H%C5%91s%C3%B6k_temploma.jpg [2026.03.16.]

^[56] A fényképet készítette: Horváth Lóránt. Hálás köszönet Horváth Lóránt plébános úrnak (Jézus Szíve Plébánia) az emléktábla fényképének megküldéséért, valamint a róla való ismeretek megosztásáért.

^[57] PEL I.1.a.1. 2146/1927 – Döbrőssy Alajos hagyatéki anyaga

^[58] Hatszáz millió a Döbrössy-hagyaték = Uj Somogy, 1923. október 13. 4. p.

^[59] PEL I.1.a.1. 2146/1927 – Döbrőssy Alajos hagyatéki anyaga. 707/1921. – Pécsi Királyi Közjegyző Hivatal. A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományából a 2020-as rendezési munkálatok során előkerültek Majláth Gusztáv ifjúkori rajzvázlatai, amelyeket maga a volt nevelője ajándékozott gróf Zichy Gyula megyéspüspöknek. Schmelczer-Pohánka Éva: A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei” – Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ifjúkori rajzai = https://konyvtar.pecsiegyhazmegye.hu/blog/57-a-pecsi-egyhazmegyei-konyvtar-kincsei-grof-majlath-gusztav-karoly-puspok-ifjukori-rajzai [2026.03.12.]

^[60] Döbrössy Alajos pécsi kanonok kaposvári alapítványa = Pécsi Lapok, 1923. január 18. 2. p.

^[61] Romváry Ferenc: A Pécsi Városi Múzeum képzőművészeti gyűjteménye = Pécsi Szemle, 2024. tél. 77. p. A festmények: Maria Schöffmann: Princessin Clementin Metternich JPM 52.121.; Maria Schöffmann: Madonna Raffael után, JPM 52.139; un. kisebb méretben, JPM 52.139; Maria Schöffmann: Tassis grófnő miniatűr arcképe, Bécs, 1916. JPM 61.45; Maria Schöffmann: Sándor grófné sz. Metternich hercegnő miniatűr képe (Bécs), JPM 52.147; Szepesy Ignác és Kovács Zsigmond pécsi püspök JPM: Bálla Frigyes Fülöp: Gróf Majláth Károly erdélyi püspök, JPM 52.10; Bálla Frigyes Fülöp: székhelyi Majláth György országbíró özvegyének, sz. Prandau Stefánia arcképe, JPM 72.81; R. Sterer: Döbrössy Alajos arcképe, JPM 52.33; Ism. festő: Ebergényi Farkas főkapitány, JPM 52.50; Ism. festő: felsőszopori Szily János Szombathely első püspöke JPM 52.56; Ism. festő: báró Ebergényi Lászlóné sz. Széchenyi Júlia grófnő arcképe, JPM 72.76; Ism. festő: báró Ebergényi László tábornagy arcképe, JPM 72.77; Ism. festő: Gróf Viczay Jóbné sz. báró Ebergényi Eszter arcképe, JPM 72.78

^[62] Bonyodalmak a Döbrössy hagyaték körül – Százhetven millió az eddigi árverés eredménye = Somogyi Ujság, 1924. május 23. 1. p.

^[63] Megtámadott Döbrössy-hagyaték = Pécsi Lapok, 1924. január 31. 2. p.; A polgármester jelentése = Pécsi Lapok, 1926. október 9. 2. p.; PEL I.1.a.1. 2146/1927 – Döbrőssy Alajos hagyatéki anyaga

^[64] Hatszáz millió a Döbrössy-hagyaték = Uj Somogy, 1923. október 13. 4. p.

^[65] Női zárda épül Igalban. Egy pécsi kanonok nagylelkűsége = Somogyvármegye, 1911. július 5. 2. p.

^[66] Néptanítók Lapja Döbrössy Alajosról = Pécsi Ujlap, 1916. október 11. 2. p., PEL I.1.a.1. 460/1921 – Döbrőssy Alajos prelátus-kanonok ösztöndíj alapítványa a Pius Alapítványi Főgimnázium és a Püspöki Tanítóképző javára

^[67] PEL I.1.a.1. 460/1921 – Döbrőssy Alajos prelátus-kanonok ösztöndíj alapítványa a Pius Alapítványi Főgimnázium és a Püspöki Tanítóképző javára

^[68] PEL I.1.a.1. 3034/1919 – Ötven éves papi jubileuma emlékére a papi nyugdíjalap javára 10 000 K-t ajánl fel – Pécs, 1919. november 16.

^[69] PEL I.1.a.1. 248/1920 – Döbrőssy Alajos apátkanonok nagylelkű felajánlása az egyházmegye szűkölködő tanítói számára –Pécs, 1920. január 23.

^[70] A Mecsek Egyesület évkönyve a 49-ik egyesületi évről. Pécs, 1939. 62. p.

^[71] Rendes tagok = Természettudományi Közlöny, 1871. január. 67.p.

^[72] Döbrössy Alajos prelátus kanonok ma reggel elhunyt = Pécsi Est, 1923. október 5. 2. p.