hd 1 ("A historia parochiae irása közben" – 20. század első fele. Forrás: PEL VI.2.)

 

 

Egy nemrégiben előkerült ritkaságszámba menő fotó (lásd fent) apropóján e-kutatóink figyelmébe ajánljuk online kutatható anyagaink közül az ún. plébániatörténetet, amely egy-egy plébánia történelmének megismeréséhez nélkülözhetetlen forrás. Ugyan alapvetően nem külső személyeknek (kutatóknak) íródott, hanem belső használatra szánt kéziratról van szó, amellyel az egymást váltó plébánosok igyekeztek egymásnak képet adni plébániájuk történéseiről, mégis ma már – időbeni korlátozások mellett – bárki kutathat bennük. A plébániatörténet-írás műfaja a 20. században volt igazán divatos, széles körben elterjedt, de azért vannak kivételek a 19. századból is. Forrásértékük változó, messze nem egységes stílusban készültek, egészen 1913-ig, amikor is egy püspöki rendelkezés igyekezett formai kereteket alkotni, segítséget adni ehhez a munkához. Így szól a körlevél:

 

„Egyházmegyém történeti és jogi viszonyainak fejlődését, alakulását élénk érdeklődéssel kísérve, ismételten azon tapasztalati meggyőződésre jutottam, hogy az 1858. évi esztergomi tartományi zsinat által előírt plébániai évkönyvek (annales ceu historiam parochiae (1), [...] habeant parochi. Tit. V. §. 6. nr. 11.) (2) úgy történeti, mint jogi szempontból kiválóan figyelemre méltók. Ez okból hivatolt tartományi zsinatnak egyházmegyémre ezideig „ius subsidiarium” (3) jellegű intézkedését jelen határozatommal egyházmegyei jogszabálynak nyilvánítom s a plébániai évkönyveknek a múltra is visszahatóan kötelező vezetését egész egyházmegyém területére elrendelem, betartásának közvetetlen ellenőrzését pedig a kerületi alesperesekre ruházom oly meghagyással, hogy az egyházmegyei zsinat Tit. V. §. 2. num. 6. értelmében (4) Elém terjesztendő évi jelentéseik tárgyát képezze. A plébániai évkönyveket egyébként hivatalos látogatásaim alkalmával magam is betekintem.
A „historia parochiae” értékének emelése céljából szükségesnek tartom, hogy a munka megkezdésére, illetőleg folytatására általános irányelveket szabjak.

I. Ahol plébániai évkönyvek vagy egyáltalán nem vezettettek, vagy a meglevők felette hiányosak, a „historia parochiae” összeállításának első követelménye az anyaggyűjtés, amelynek főbb forrásai:

1. rendezett plébániai levéltár; 2. helyi és szomszédos plébániák régibb és újabb egyházlátogatási okmányai; 3. anyakönyvek, amelyek sok esetben értékes feljegyzéseket és okmánymásolatokat is tartalmaznak; 4. községi levéltár; 5. egyházmegyei levéltár, amely az egyes plébániák történetére vonatkozólag Brüsztle „Recensio”-jában (5) jó részt s hitelt érdemlőleg feldolgozást nyert; 6. iskolaszéki jegyzőkönyvek; 7. idősebb s megbízható plébániai hívek előadása (hagyomány, népmondák).

Az összegyűjtött s rendezett anyag feldolgozása legcélszerűbben tárgyi csoportosítás szerint történhetik a visita canonica (6) szokásos sorrendjében:
1. A plébánia leírása: eredet, alapító; fekvés, kiterjedés; filiák; területi változás hozzácsatolás vagy elcsatolás által.
2. Kegyuraság: a kegyúr; a kegyuraságban beállott változás; a kegyúri kötelezettségek teljesítése.
3. Nép: a lakosság eredete, nyelve; nemzetiségi s vallási viszonyai; erkölcsi élete; munkássága, keresetforrása; műveltségi állapota; ruházata, stb.
4. Templom, kápolnák a plébánia területén: ki s mikor építtette; újraépítés; felszentelés; fekvése, méretei, beosztása; felszerelési tárgyak: oltárok, szobrok, képek, stb., azok javítása, újak beszerzése, ennek ideje, forrása, ha értékesebbek.
5. Plébániaház és melléképületei: ki s mikor építtette; az épületek részletes leírása, lakhatósága; újraépítés, kibővítés, helyreállítás.
6. A templom és plébánia vagyona, jövedelme; ingatlanok telekkönyvi leírása; vagyoni változások vétel, csere, alapítvány útján.
7. Kántortanítói épületek és iskola: ki s mikor építtette; építmények leírása; kegyúri kötelezettségek; újraépítés; iskolafejlesztés.
8. Kántortanítói javadalom, iskolai vagyon; ingatlanok telekkönyvi leírása, javadalmi változások vétel, csere, alapítvány által.
9. Temetők a plébánia területén: jelleg, területnagyság, benedikálás (7), rendezés, bővítés.
10. Keresztek, szobrok, azok fenntartása.
11. Jótékonysági intézmények.
12. Kulturális intézmények.
13. Jámbor társulatok.
14. Plébánosok életrajza, működése.
15. Káplánállomás szervezése; káplánok megnevezése, működésük ideje.
16. Kántortanítók, tanítók megnevezése, működésük ideje.
17. A plébánia jótevői.
18. A múltban végzett bérmálás és egyházlátogatás.

II. Ezen irányelvek alapján visszamenőleg szerkesztett plébániai évkönyv folytatásánál különösen a következő szempontok lehetnek irányadók:

1. A vallás-erkölcsi élet körvonalozása, nevezetesen: milyen a szentségekhez való járulás, szentmisehallgatás, vasár- és ünnepnapok megszentelése, családi élet, gyermekszaporulat; törvénytelen születések; vadházasságok; önkéntes elválások, egyházi személyek tisztelete (8); esetleg botrányos szokások, bűnök stb.
2. Az új plébános életrajza, kineveztetése, beiktatása.
3. Egyházi szolgálatban álló személyek életrajza; a községben tartott primicia (9).
4. A plébánia területén az istentisztelet rendje.
5. Egyházi épületek megújítása, restaurálása, új iskola szervezése.
6. Évi szentgyónások és áldozások.
7. Bérmálás és egyházlátogatás.
8. Szent miss[z]ió. (10)
9. Jámbor társulatok, jótékonysági és kultúrintézmények keletkezése, fejlődése és működése; szociális jelenségek, gazdasági állapotok, e téren történt változások.
10. Javadalmi változások, peres ügyek; a plébánia területén szokásos stóla.
11. Káplándispositiók (11); tanítói változások; templomgondnok-változás.
12. Új alapítványok; a plébánia jótevői.
13. Templomi szerelvények beszerzése, ennek ideje, eredete, restaurálás, ha értékes darabokról van szó.
14. Iskolaszékek újjászervezése.
15. Számadások, gyűjtések stb.
16. Egyéb nevezetesebb események, csapások (tűz, jég, vízáradás).

Hangsúlyozni óhajtom, hogy személyek leírásánál mindig a szeretet és tisztelet vezéreljen, hogy történeti naplóba nem illő dolgok leírása kerültessék, végezetül nagy fontosságú okmányok egész terjedelmükben az évkönyvbe bevezettessenek. Legyen ki-ki pártatlan megítélője az eseményeknek, hogy így nemes szolgálatot tegyen a jövőnek. Szívesen reménylem, hogy tiszt[elendő] papságom odaadó munkásságába vetett bizalmamban ezúttal sem csalatkozom, midőn a múltak emlékezetét szolgáló jelen rendelkezésemmel némi munkatöbbletet kívánok.” (PEL I.1.f.1. 1913/158.)

 

---

 

(1) A plébániatörténet latinul historia parochiae, ez volt a leggyakoribb elnevezés, de más kifejezéseket is használtak rá.

(2) Decreta et acta concilii provinciae Strigoniensis anno Domini 1858 a Dominica XVII. usque XIX. post Pentecosten (a 19. Septembris usque 3. Octobris) in primatiali basilica Strigoniensi celebrati. Typis I. Beimel et Basilii Kozma, Pestini, 1859. 76.

(3) Ius subsidiarium (lat.): kisegítő jogszabály.

(4) Acta et decreta synodi dioecesanae Quinque-Ecclesiensis, anno Domini MDCCCLXIII, diebus 1ma, 2a, et 3a Septembris celebratae sub excellentissimo illustrissimo ac reverendissimo domino domino Georgio Girk, Dei et Apostolicae Sedis gratia episcopo Quinque-Ecclesiensi, sacratissimae caesareae, ac regio-apostolicae maiestatis actuali intimo status consiliario, ss. theologiae doctore collegiato. Typis Lycei Episcopalis Quinque-Ecclesiensis, Quinque-Ecclesiis, 1863. 65.

(5) https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/segedlet/pel-iii/recensio-universi-cleri-dioecesis-quinque-ecclesiensis

(6) Visita canonica (lat.): kánoni látogatás, amely a megyéspüspök egyik hivatali kötelezettsége volt, s amelynek keretében bizonyos időközönként plébániákat látogatott. A látogatásokról készült jegyzőkönyvek nagyon fontos történeti források.

(7) Benedikálás: megáldás.

(8) Tudniillik hogy egy egyházi személy tiszteletét tette, vagyis látogatást tett.

(9) Primitia (lat.): újmise, az újonnan felszentelt pap első szentmiséje.

(10) Népmisszió alatt többnapos, gyónással egybekötött, egész plébániát érintő, a vallásosság fölélesztését és elmélyítését célzó prédikáció- és ájtatosság-sorozat értendő. Ez különösen a 20. század első felében volt jellemző. Ennek ma is látható tárgyi emlékei a templomokban található keresztek, amelyekre felírták a népmissziók éveit.

(11) Dispositio (lat.): helyezés. Püspöktől kapott rendelkezés, amely bizonyos beosztásba helyez egy papot.

 

Fedezzék fel a plébániatörténeteket! Jó kutatást kívánunk!

 

2020. június 17.
Pécsi Egyházmegyei Levéltár