Október az Egyházban hagyományosan a rózsafüzér1 hónapja,  ezen belül október 7. napja Szűz Máriának mint Rózsafüzér Királynőjének az emléknapja, amely különösen is ráirányítja a figyelmet erre a Krisztus-központú Mária-imádságra, az egész evangélium breviáriumára2. A püspök által a papoknak évről-évre szétküldött körlevelekben bőven találkozhatunk rózsafüzérrel kapcsolatos – főleg pápai – megnyilatkozásokkal a 19. század második felétől kezdve. Néhány esetben azonban a helyi püspöktől eredő körlevéllel is találkozhatunk, mint például 1854-ből3, amikor is körlevél született a szeplőtelenül fogantatott4 Szűz Mária tiszteletére mondandó „olvasó füzérke” népszerűsítésére.A körlevélhez egy magyar nyelven íródott kisnyomtatványt is csatoltak több példányban, és ezzel együtt postázták ki a plébánosoknak, hogy hirdessék és terjesszék a nép körében.

 

rosarium 12 honlap

 

rosarium 34 honlap

 

A rózsafüzérnek ekkoriban a titkok jellege szerint hagyományosan három fő fajtája volt (ma négy): örvendetes, fájdalmas és dicsőséges. Ezek mellett ugyanakkor több tíz egyéb rózsafüzér-típus is használatban volt, ezek egyike a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tiszteletére íródott.

 

Befejezésül álljon itt egy szép írás a rózsafüzér jelentőségéről az egykori pécs-belvárosi plébánia által kiadott Egyházközségi Értesitő 1930. október 15-i számából:6

 

PB 1930 rosarium honlap

 

---

 

Jegyzetek:

1) A rózsafüzérről bővebben a Magyar Katolikus Lexikonban olvashatunk, imádkozásának mikéntjéről pedig ITT.

2) „totius Evangelii breviarium”: Marialis cultus 42: AAS 66 (1974), 152-153.

3) PEL I.1.f.1. 1480/1854. (szeptember 7.)

4) Az 1854. szeptember 7-én kelt körlevél másik érdekessége, amellyel a rózsafüzér imádságban is találkozhatunk, hogy kifejeződik benne a többszáz éve élő keresztény hagyomány és remény, hogy a pápa mihamarabb kinyilvánítja Szűz Máriáról a szeplőtelen fogantatás (conceptio immaculata) tényét, vagyis azt, hogy Isten megőrizte az áteredő bűntől. Erre mindössze három hónapot kellett várni, amikor is IX. Pius ex cathedra döntéssel dogmaként hirdette ki, hogy Mária életének első pillanatától fogva mentes volt az áteredő bűntől, és a megszentelő kegyelem állapotában volt. Ezt a tényt maga Szűz Mária is közölte Soubirous Szent Bernadett-tel a lourdes-i jelenésekben.

5) Az „olvasó füzérke” bevezetőjében olvasható anagrammához lásd még érdekességként az 1930. évi Szent Imre-év keretében megrendezett nemzetközi Mária-nap egyik programjáról készült beszámolót: Siketnémák és Vakok Oktatásügye, 1930, XXXII. évf., 7–8. szám, 241. o.

6)  PEL III.102.018.

 

 

2020. október 7-én, Rózsafüzér Királynőjének, Olvasós Boldogasszonynak emléknapján

D. Z.